Zoli
- Szia, Zoli! Ha jól tudom, te a régi klubtagok közé tartozol. Mióta vagy klubtag?
- 2007 óta járok rendszeresen ide. Itt olyan jól érzem magam, hogy ez a második otthonom.
- Milyen változást hozott az életedbe, hogy ide jársz?
- Sok barátom lett.
- Ezt örömmel hallom, mert tudom, hogy nem könnyű a barátságodat elnyerni.
- Személyesen miben változtál meg, amióta felfedezted a klubot? Már három éve ismerlek, és azt figyeltem meg, hogy nyitottabb lettél.
- Én is észrevettem, ebben sokat köszönhetek ennek a kis közösségnek.
- Mik a kedvenc csoportfoglalkozásaid?
- A beszélgetős csoportok: a mandala, az ismeretterjesztő, mese csoport, a klubtaggyűlés és a hírek szerelmesei, meg az irodalomkör.
- Van-e olyan csoportfoglalkozás, amit szeretnél, ha lenne?
- Bármilyen beszélgetős foglalkozás, ami a hasznunkra válik. Az ulticsoportot is
szeretem, az is jó terápia.
- Majdnem elfelejtettem megkérdezni, hogyan kerültél ide?
- Már évek óta tudom, hogy megnyílt ez a klub. Még a Szigony utcai klubban hallottam róla. 2007-ben a barátnőm elhagyott, utána kerültem ide.
- Nagyon szépen köszönöm ezt az őszinte beszélgetést.
Ali
A Szombati csoportokról
Kéthetente Tamás és Zsuzsa vezetésével vannak szombati csoportok, jó időben kirándulással, hidegben és télen múzeumlátogatással. Ha sikerül olcsó színházjegyet szerezni, akkor eljutunk színházba és koncertekre is.
Azért jók ezek a szombati csoportok, mert egyenként talán el se jutnánk ezekre a helyekre.
Ráadásul általában kapunk egy sajtos lángost, kávét és üdítőt is.
A teljesség igénye nélkül felsorolok egy pár helyet, amit a szombati csoporttal látogattunk meg: a Bajor Gizi Emlékmúzeum, az Erzsébet téri régi buszpályaudvar (Olasz formatervezés kiállítás), Ludwig Múzeum, Sziklakórház, Néprajzi Múzeum.
Voltunk ezen kívül buszos budapesti városnézésen, a Pszinapszison, az Óbudai Napokon.
Kirándultunk a Kopaszi Gátra és a Normafához, ellátogattunk a Margitszigetre.
Jártunk az MTV-nél, a Várban (Otthonok kincsei kiállítás), a Millenáris Parkban, a MOM Parkban, a Gesztenyés kertben, a Szépművészeti Múzeum Toulouse Lautrec kiállításán.
Láttuk a száz éves házakat a kerületünkben, és a Parlamentben a Seuso-kincseket.
2014
Ali
Azért jók ezek a szombati csoportok, mert egyenként talán el se jutnánk ezekre a helyekre.Ráadásul általában kapunk egy sajtos lángost, kávét és üdítőt is.
A teljesség igénye nélkül felsorolok egy pár helyet, amit a szombati csoporttal látogattunk meg: a Bajor Gizi Emlékmúzeum, az Erzsébet téri régi buszpályaudvar (Olasz formatervezés kiállítás), Ludwig Múzeum, Sziklakórház, Néprajzi Múzeum.
Voltunk ezen kívül buszos budapesti városnézésen, a Pszinapszison, az Óbudai Napokon.
Kirándultunk a Kopaszi Gátra és a Normafához, ellátogattunk a Margitszigetre.
Jártunk az MTV-nél, a Várban (Otthonok kincsei kiállítás), a Millenáris Parkban, a MOM Parkban, a Gesztenyés kertben, a Szépművészeti Múzeum Toulouse Lautrec kiállításán.
Láttuk a száz éves házakat a kerületünkben, és a Parlamentben a Seuso-kincseket.
2014
Ali
Élet a Félszigetben
10. éves Születésnapunk Ünnepe
Ahhoz, hogy egy mag szárba szökkenjen, szükség van földre, levegőre, vízre és napfényre.
A négy elem közül, ha valamelyik hiányzik, az élet nem indul el. A földet, a vizet a Félsziget csodálatos épülete, környezete biztosítja. A levegőt a szociális szférában dolgozó, magasan kvalifikált szakemberek jelentik. A napfényt az emberek lelkében gyúló szeretet, egymásra figyelés, közösségben töltött idő jelzi. Immáron 10 éve megszülettünk és elmondhatjuk, nem volt könnyű mindig az utunk. Voltak, vannak nehézségeink, de igyekeztünk szebbé, élhetővé tenni napjainkat és fejlődni, mint egy gyermek. November 26-a nagy nap. Lázasan készülünk az együttlétre. Sok szép közös program vár bennünket. Zajlik az életünk, hiszen egyre több szabadidős programban vehetünk részt. Irodalmi kör, alkotó csoport, főző klub, önismereti csoport, színjátszás, kirándulás és még sorolhatnám. Ünnepi fénybe öltöztetjük klubszobánkat és ünnepi uzsonna is készül az asztalra. De hát a titokzatos szülinapi torta ízét, már a szánkban érezzük. Bizonyára felelevenítjük az eltelt éveket, hiszen voltak szívet melengető, vagy éppen vicces pillanatok, derűsebb vagy szomorúbb napok. Vendégeket is várunk, hisz így teljesedik ki örömünk. Legfőképpen köszönetet szeretnénk mondani a fenntartó intézménynek és a segítő dolgozóknak azért, hogy biztosítják a feltételeket, hogy mi is élhessünk és otthon lehessünk a klubházban. Köszönjük az alázatos munkát és jó egészséget kívánunk!
Boldog Születésnapot Kívánok Félsziget Klubház!
H. Margit
2014
Ahhoz, hogy egy mag szárba szökkenjen, szükség van földre, levegőre, vízre és napfényre.
A négy elem közül, ha valamelyik hiányzik, az élet nem indul el. A földet, a vizet a Félsziget csodálatos épülete, környezete biztosítja. A levegőt a szociális szférában dolgozó, magasan kvalifikált szakemberek jelentik. A napfényt az emberek lelkében gyúló szeretet, egymásra figyelés, közösségben töltött idő jelzi. Immáron 10 éve megszülettünk és elmondhatjuk, nem volt könnyű mindig az utunk. Voltak, vannak nehézségeink, de igyekeztünk szebbé, élhetővé tenni napjainkat és fejlődni, mint egy gyermek. November 26-a nagy nap. Lázasan készülünk az együttlétre. Sok szép közös program vár bennünket. Zajlik az életünk, hiszen egyre több szabadidős programban vehetünk részt. Irodalmi kör, alkotó csoport, főző klub, önismereti csoport, színjátszás, kirándulás és még sorolhatnám. Ünnepi fénybe öltöztetjük klubszobánkat és ünnepi uzsonna is készül az asztalra. De hát a titokzatos szülinapi torta ízét, már a szánkban érezzük. Bizonyára felelevenítjük az eltelt éveket, hiszen voltak szívet melengető, vagy éppen vicces pillanatok, derűsebb vagy szomorúbb napok. Vendégeket is várunk, hisz így teljesedik ki örömünk. Legfőképpen köszönetet szeretnénk mondani a fenntartó intézménynek és a segítő dolgozóknak azért, hogy biztosítják a feltételeket, hogy mi is élhessünk és otthon lehessünk a klubházban. Köszönjük az alázatos munkát és jó egészséget kívánunk!
Boldog Születésnapot Kívánok Félsziget Klubház!
H. Margit
2014
Születésnapi köszöntő
Hogy kinek mit jelent ez a tíz, vagy néhány pár éve, amit a Félszigettel töltött, nehéz lenne megfogni egy szóban. Klubtagként lehetett menedék, egy megtartó hely, lépcsőfok akár a munka, vagy az önálló élet felé, új barátságok, kapcsolatok színtere, vagy csupán, mint egy nappali, amelybe jó betérni, leülni, ismerősökkel találkozni, olvasni, kártyázni, vagy éppen csoportokon személyes dolgainkat, érzéseinket, megosztani…
Hogy mi jut eszembe a Félszigetről? Először képek, ahogyan várakoznak a nyitásra Laciék, a pénteki palacsintaillat, meghitt Mandalás beszélgetések, sok-sok ismerős mondat, arc, biztonság, fészek, otthonosság… Frenetikus bulik, táncok, nagy kacagások…
Emellett a Félsziget egy olyan hely, ahol egy közösség napról-napra, együtt alakítja együttélésének pilléreit, ez egy folyamatos tanulást jelent és mintául szolgálhat mindannyiunk számára…
Jó volna még nagyon sokáig együtt tanulni!!!
Isten éltessen még soká Félsziget Klubház!!!! :-)
Zsuzsa
2014
Hogy mi jut eszembe a Félszigetről? Először képek, ahogyan várakoznak a nyitásra Laciék, a pénteki palacsintaillat, meghitt Mandalás beszélgetések, sok-sok ismerős mondat, arc, biztonság, fészek, otthonosság… Frenetikus bulik, táncok, nagy kacagások…
Emellett a Félsziget egy olyan hely, ahol egy közösség napról-napra, együtt alakítja együttélésének pilléreit, ez egy folyamatos tanulást jelent és mintául szolgálhat mindannyiunk számára…
Jó volna még nagyon sokáig együtt tanulni!!!
Isten éltessen még soká Félsziget Klubház!!!! :-)
Zsuzsa
2014
Mitől vannak a hangok ?
Egy elnyomott érzés, egy magamba zárt indulat, amit nem tudok levezetni. Egy régi rossz emlék, amit nem tudok feldolgozni. Érdekes ez a hanghallás, mert amikor leülök írni - koncentrálok arra, amit írok -, mintha megszűnnének. Mindig úgy érzem, hogyha nem mondom ki, feszültséget okoz az agyban. Ha kimondom, a feszültség oldódik. Most itt vagyok, írom ezeket a sorokat, nagyon figyelek magamra, hogy előjönnek a hangok. De semmit nem érzékelek. Mintha olyan lenne, ha boldog vagyok, jól érzem magam, akkor jönnek elő. Teljes erőből megpróbálják ezt a jókedvet elrontani. De úgy istenesen, hogy soha ne felejtsem el. Úgy próbálnak ezek a hangok megtörni, mintha egy nagyon agresszív katonatiszt mondaná. És ha meghallom, rögtön az jut eszembe, nem engedem magam megtörni. Van hang, ami úgy akar bántani: „Nincs nője, és nem is lesz soha már!” Ha ezt meghallom, belül valami megváltozik, legszívesebben odaütnék, de magamat nem bántom. Szerencsére engem nagyon nehéz a sodromból kihozni. Nagyon nehezen megyek magam ellen. Így a hang nem éri el a megfelelő hatást. Csak attól félek, hogyha valamit nagyon sokat emleget, berágok és csapkodni kezdek, és akkor ő győz. Nem szabad hagynom, hogy a hangok eluralkodjanak rajtam. Nyugalommal kell tűrnöm és bíznom, hogy majd eltűnik.
Epi
2015
Epi
2015
Csaba és én
Kéne írnom, most valami bevezetőt a cikkhez, de az az igazság, hogy semmi ötletem nincs rá. Leírhatnám, hogy milyen okból született ez az írás, de ha leírnám baklövést követnék el, mert nem szeretném előre lelőni a poént. Majd a végén ti is meglátjátok miért. :-)
Csabával a barátságunk, úgy kezdődött, mint minden másik barátság. Bemutatkoztunk egymásnak, váltottunk egymással pár szót. Ha találkoztunk a klubban, Csaba mindig felém fordult, köszönt, megkérdezte, hogy vagyok, és persze én is ezt tettem, ahányszor csak találkoztunk. Aztán persze egyre többet beszélgettünk, és valahogy szóba került közöttünk a foci. Kiderült, hogy végül is ugyanannak a csapatnak szurkolunk. Ez a csapat a Fradi. Bár korábban én elvesztettem a bizalmamat a Fradi iránt, de újra feléledt bennem. Szóval első közös klubon kívüli élményünk egy Fradi meccs megnézése volt. Most leírom, hogy miket csináltunk még.
Csabával a barátságunk, úgy kezdődött, mint minden másik barátság. Bemutatkoztunk egymásnak, váltottunk egymással pár szót. Ha találkoztunk a klubban, Csaba mindig felém fordult, köszönt, megkérdezte, hogy vagyok, és persze én is ezt tettem, ahányszor csak találkoztunk. Aztán persze egyre többet beszélgettünk, és valahogy szóba került közöttünk a foci. Kiderült, hogy végül is ugyanannak a csapatnak szurkolunk. Ez a csapat a Fradi. Bár korábban én elvesztettem a bizalmamat a Fradi iránt, de újra feléledt bennem. Szóval első közös klubon kívüli élményünk egy Fradi meccs megnézése volt. Most leírom, hogy miket csináltunk még.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)