Húsvét

Húsvéti klubház-díszítés:

Húsvét a feltámadás és újjászületés ünnepe.

A keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézusról, köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését. Időpontját 325-ben állapította meg a NICEAI zsinat. A napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot. Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik hozzá. Ilyenkor lényeges az előkészület, a böjt ideje.
Fontos a gyónás, áldozás és a haragban lévő emberek kibékülése.

Barkaszentelés: Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékére virágvasárnapon történik. A teljesség igénye nélkül szokás a szalmabáb öltöztetés, villőzés, húsvéti határjárás, kakaslövés – ami a farsanghoz, lagzihoz és aratáshoz is köthető.
Locsolkodás: Alapja a víz tisztító-, termékenységet elősegítő varázserejébe vetett hit.


Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely feltámadást hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni.
Tavasz: Arra a kérdésre, hogy mi volt előbb, a tavasz vagy a feltámadás, egyértelmű a válasz. Hiszen a természet a teremtés ajándéka, a feltámadás pedig a megváltásé. A tavaszt mégis a feltámadás, napfelkeltének derengésében és ragyogásában szemléli az emberiség. Igen, nemcsak a kereszténység és nemcsak a hitét elevenen élő ember.

Jelképek:
Bárány – egyéves (makulátlan)
Nyúl – termékenység
Tojás – élet – újjászületés.
Húsvét nagyhetében az egyház bővelkedik gyönyörű liturgikus események megjelenítésében.
Nagycsütörtök: A harangok Rómába mennek.
A lábmosás célja, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat.
Nagypéntek: Jézus kereszthalálának a napja. Böjt és gyász ideje.
Nagyszombat: jellegzetes szertartás. Tűzszentelés, keresztelővíz szentelés, Feltámadási körmenet.
Húsvét vasárnap: A feltámadást ünnepli a kereszténység. Már a X. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, a bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban.
Húsvét – Egyik legszebb ünnepünk. A világban is változatosan ünneplik.
A Felvidéken és magyarországi településeken a lányok locsolják a legényeket.
Svédországban szintén nők locsolnak boszorkánynak öltözve. A gyerekek rémisztő jelmezekben, bekormozott arccal szaladgálnak az utcákon.
A Fülöp szigeteken nemcsak a férfiak, a nők is alávetik magukat a keresztre feszítés rituáléjának.
Amerikában nincs húsvétkor munkaszünet, családi körben ünnepelnek.
Németországban tojásfát készítenek.
Franciaországban a harangok Nagypénteken elhallgatnak. Húsvét vasárnap óriási omlettet csinálnak 5000 tojásból, és megvendégelik a látogatókat.
Egy érdekesség – Egyetlen hely van a világon, ahol semmilyen módon nem emlékeznek meg. Húsvét sziget. Nagyobb része a katolikus Chiléhez tartozik, de az ott lakó polinézek ragaszkodnak pogány istenükhöz, nincs kedvük tojást festegetni. Annyi köze van húsvéthoz, hogy húsvét vasárnap
fedezték fel.


H. Margit
2018

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése