Csaba és én

Kéne írnom, most valami bevezetőt a cikkhez, de az az igazság, hogy semmi ötletem nincs rá. Leírhatnám, hogy milyen okból született ez az írás, de ha leírnám baklövést követnék el, mert nem szeretném előre lelőni a poént. Majd a végén ti is meglátjátok miért. :-)
Csabával a barátságunk, úgy kezdődött, mint minden másik barátság. Bemutatkoztunk egymásnak, váltottunk egymással pár szót. Ha találkoztunk a klubban, Csaba mindig felém fordult, köszönt, megkérdezte, hogy vagyok, és persze én is ezt tettem, ahányszor csak találkoztunk. Aztán persze egyre többet beszélgettünk, és valahogy szóba került közöttünk a foci. Kiderült, hogy végül is ugyanannak a csapatnak szurkolunk. Ez a csapat a Fradi. Bár korábban én elvesztettem a bizalmamat a Fradi iránt, de újra feléledt bennem. Szóval első közös klubon kívüli élményünk egy Fradi meccs megnézése volt. Most leírom, hogy miket csináltunk még.

 Néhányról, majd részletesebben is írok, de a többit, csak felsorolás szerűen írom le. Azért, mert nagyon sok helyen voltunk, ez alatt a két év alatt, mióta megismerkedtünk. Jártunk még a magyar válogatott labdarúgó meccsein, a Fradi női kézilabda meccsein, rendszeresen látogatjuk a Karesz által szervezett BL csoportot. Volt, hogy csak beültünk egy helyre és megnéztünk egy hoki meccset vacsora közben. Voltunk moziban, színházban, koncerten. Előfordult az is, hogy csak átmentem Csabáékhoz, rendeltünk egy pizzát, és megnéztük az Oroszlánkirály című filmet. A klub első „önsegítő” típusú nyaralásán is mindketten részt vettünk. Kétszer jártam a Csabáék nyaralójában Balatonakarattyán, hétvégi kiruccanásként júliusban és augusztusban. És nyárra tervezzük, hogy elutazunk a Foci Európa Bajnokságra Franciaországba. Életem egyik legjobb élménye volt, hogy márciusban együtt elutaztunk Barcelonába és kimentünk egy FC Barcelona meccsre. A Barca a kedvenc csapatom, és nem utolsó sorban csodálatos a város is. A klubos nyaralás előtti héten, együtt töltöttünk egy szombatot. Kimentünk Budaörsre, a Csaba szeretett volna fürdőnadrágot venni magának. Elkísértem, segítettem választani. Ezen kívül mandzsettagombot is vett magának és nadrág tartót is. Utána beültünk valahova ebédelni, majd megmutattam Csabának a lakásomat és este moziba mentünk. Ez után a nap utána a Csabától a következő sms-t kaptam: „a mai nap az elmúlt 10 év legjobb napja volt”. Az sms azóta is megvan, szép emlék számomra. Legutóbb az Operában voltunk a Prokofjev által megzenésített Rómeó és Júlia balett előadásán. Bár nagyon magasan ültünk, és alig láttunk valamit, de a zenéje tetszett. Viszont csodálatos dolog az, hogy Shakespeare az 1500-as években megírta a drámát, és azóta csináltak belőle, színdarabot, operát, balettet és filmet. És valószínűleg még 500 év múlva is fogják játszani, örökérvényűnek számít. Az előadás egyik szünetében született egyébként bennem az ötlet, hogy megírom ezt a cikket. Van, akit zavar a Csaba, mert harsány, hangos és néha kiabál. De hát mindenkinek vannak rossz tulajdonságai. Nekem is. De én igyekszem a jó tulajdonságait szem előtt tartani. Hogy kedves, értelmes, udvarias, humoros és jókat nevetünk együtt egymáson és a világon is. Persze próbálok segíteni neki, tanácsokkal látom el, ha tudom, próbálom rávezetni a helyes útra. De hát ez egy barát dolga. :-) Félszavakból is megértjük már egymást. Előfordul, hogy pont azt mondja, amit én akartam mondani. Hasonlít a gondolkodásunk, egymásra vagyunk hangolva. Előfordul, hogy elsüt egy viccet, senki nem érti, csak én. Hálás vagyok Neki azért, hogy megismerhettem. Arra jöttem rá egyébként, hogy a hála legalább olyan fontos számomra, mint az udvariasság.
 Soha nem volt még olyan barátom, akitől ennyi élményt kaptam volna, mint Tőle. A legjobbat hozza ki belőlem. :-)

Miki
2015

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése