Japán napok a májusi szombi-csopin

Felkerekedtünk Szili Ferenc és Nagy Zsolti vezetésével egy gyönyörű nyárelő-napon, a Hopp Ferenc Ázsiai művészeti múzeumba mentünk. A csoportvezetők elintézték egyszer és mindenkorra a kedvezményt az általános múzeumi látogatásokra. Tehát ezért is örömmel mentünk a kiállításra, bővíteni Ázsiáról a tudásunkat, ingyen és bérmentve.
A kerti nagyszínpad nyújtotta nekem a legnagyobb élményt. Félig japán hölgy elővarázsolt két ikebana tálat, egy csokor fehér kálát, három szál bokros krizantémot, pirosat, és kész a összetevőkből a japán zászló színe; fehér alapon piros Nap. De milyen Nap? A felkelő Nap háza. Ez a két zászlószín érvényesült az ikebanában. A piros kisebb, három szál krizantém rövidre vágva bokrosan ült a három szál lejtőse vágott kálavirág alatt. A kompozíciót bezárta a hátul beszúrt legyezőpálma levél.



Hogy is kerülnek így a lapos ikebana tálba a virágok egymás mellé? Egy virágszivacs vagy tűpárna a titka. A virágszivacs csak azért jó, mert tartja a kompozíciót, mint egy tenyér, de egyszer használatos. A másik elképzelés és forma amit alkalmaznak a virágok elhelyezésére egy réz tű az ikebana tál közepén, kis köralakú párna. Többször felhasználható új virágtálak készítésére.




További programok:
11.00-12.00 Bemutató Vihar Judit magyarázatával. Az ikebana útjai.
12.00-13.00 Hajnal Krisztina magyarázatával
Érdemes volt elmenni, sokáig emlékezni fogok a sajátos japán világra. Végül búcsúélményként a bohócfigurákat említem, a kiállított kimonókra vigyázott egy Origami és egy marionett bábu. Vidám figuráik emlékével búcsúzunk.

Lévi
2017

NEMZETISÉGI NAP A KLUBHÁZBAN: Mongol nap

Tudtad?

Földrajz:

Északon hatalmas hegyláncok, délen sivatagos terület található. A köztes részeken erdős ligetek és füves puszták nyújtózkodnak, ahol többnyire még mindig a nomád pásztorkodás nyújt megélhetést a lakosoknak. Az egész ország hegyek, dombok és köztes völgyek vonulata. Sós és édes vizű tavak, bő vizű folyók szabdalják területét.

Történelem:

A mongolok a XIII. század első felében Ázsia legnagyobb részét meghódítva a világtörténelem legnagyobb birodalmát hozták létre. A mongolok államát egy Temüdzsin nevű harcos hozta létre, amikor 1206-ban egyesítette a mongol törzseket – vagyis a tatárokat, kereiteket, najmanokat és merkiteket, akik ugyanebben az évben nagykánjukká választották - ekkor vette fel a Dzsingisz kán
nevet. A hódításokkal járó pusztítások során visszaszorult a kereskedelem. A hadjáratok során a Mongóliából széttelepült és a meghódított országok népességébe beolvadt mongolok demográfiai űrt hagytak maguk után. Innen eredeztethető a mai Mongólia rendkívül alacsony népsűrűsége.

Sport:

Az ősi mongol sportok: a lovaglás, az íjászat, birkózás békeidőben való gyakorlása része volt a harci felkészülésnek.
Mongólia az 1964-es tokiói olimpia óta vesz részt az olimpiai játékokon. A csúcsot a 2008-as pekingi olimpia jelentette, ahol két arany és két ezüstérmet szereztek. A két aranyérmet cselgáncsban illetve ökölvívásban nyerték.


Irodalom:

A XIII. századtól kezdve egyre több különböző műfajú nyelvemlék őrzi a mongol írástudás művészetét.

Vallás:

A vallási megosztottság a következőképpen alakult: buddhista (lámaista) 53%, sámánhívő 3%, muszlim 3%, keresztény 2% és felekezeten kívüli 33%.

További érdekességek:

1958-tól Magyarország adja ki a mongol bélyegeket. Az első sor a háziállatok voltak.
Dzsugderdemidín Gurracsa volt az első mongol és a második ázsiai űrhajós. 1981. március 22-én indult el Bajkonurból a Szojuz 39-es űrhajóval a Szaljuz 6 űrállomásra.

2017

Kultúra, szubkultúra, ellenkultúra II. rész

Korábban foglalkoztunk a kultúra mibenlétével. Megállapítottuk, hogy a kultúra megerősítést hordoz. Ebből következik, hogy a kultúrának csoportképző ereje van. Ebben a részben ezt vesszük szemügyre.

Amint korábban tisztáztuk, a kultúra áthatja az egész társadalmat. Ahhoz azonban, hogy megértsük a XXI. század jelenségeit, meg kell vizsgálnunk azt is, korábban milyen fő irányai voltak a kultúra változásának.

A vidéki ember számára természetes, hogy egy viszonylag kis közösségben éli le élete jelentős részét. Az együttélésnek szabályai vannak, aki pedig megszegi e szabályokat, a közösség kiveti magából. Különösen így volt ez a régi falusi közösségekben, ahol igen szigorú szabályrendszerbe nőtt bele a felcseperedő ifjúság. Evvel szemben a nagyvárosokban lehetőség van arra, hogy eldöntse az egyén, melyik kisközösséget válassza a több lehetőség közül.

A történelem során a polgárság színrelépésével lazultak az együttélés szigorú szabályai. Ez pedig kulturális téren is éreztette hatását. A nagyvárosokban szellemi élet alakult ki, amit egy bizonyos jólét tett lehetővé. A kultúra és így a művészet is kikerült a hatalom szigorú nyomása alól, mely korábban kizárólagos volt a kultúra létrejöttében és fennmaradásában.
Magával a polgársággal egyidős a „polgárpukkasztás”, a „hivatalos kultúrával” szemben álló „ellenkultúra”. Végig lehetne tekinteni a történelmen, hogyan alakult az ellenkultúra története. A mi szempontunkból elegendő a XX. század derekára figyelnünk. A II. világháború vihara után a túlélő nemzedék gyermekei az 1950-es évektől kezdve (a vasfüggönyön túl) minden eddiginél harsogóbban fogalmazták meg kritikájukat az idősebb nemzedékkel szemben. Kifogásolva azokat a kompromisszumokat, melyeket általában a szülők szemére vetnek a nyiladozó lelkű ifjak. Megjegyezhetjük: a II. világháború igencsak próbára tette a szülők kompromisszumkészségét.

A fenti változásokkal, a kultúrára gyakorolt hatásukkal a következő részben tovább foglalkozunk.

Gy. Gábor
2017

HÚSVÉT

Húsvét a feltámadás és az újjászületés ünnepe.

A keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézusról, köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését. Időpontját, a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot, 325-ben állapította meg a NICEAI zsinat. Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik hozzá. Ilyenkor lényeges az előkészület, a böjt ideje. Fontos a gyónás, áldozás és a haragban lévő emberek kibékülése.

Barkaszentelés: Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékére virágvasárnapon történik. A teljesség igénye nélkül szokás a szalmabáb öltöztetés, villőzés, húsvéti határjárás, kakaslövés – ami a farsanghoz, lagzihoz és aratáshoz is köthető.

Locsolkodás: Alapja a víz tisztító termékenység varázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely a feltámadást hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni.




Tavasz: Arra a kérdésre, hogy mi volt előbb, a tavasz vagy a feltámadás, egyértelmű a válasz. Hiszen a természet a teremtés ajándéka, a feltámadás pedig a megváltásé. A tavaszt mégis a feltámadás, napfelkeltének derengésében és ragyogásában szemléli az Emberiség. Igen, nemcsak a kereszténység és nemcsak a hitet elevenen élő ember.

Jelképek:

Bárány – egyéves hibátlan bárány
Nyúl - termékenység
Tojás – élet –újjászületés





Húsvét nagy hetében az egyház bővelkedik gyönyörű, liturgikus események megjelenítésében.
Nagy csütörtök. Pl. a harangok Rómába mennek.
A lábmosás célja, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat.

Nagypéntek: Jézus kereszthalálának napja. Böjt és gyász ideje.
Nagyszombat: Jellegzetes szertartás. Tűzszentelés, keresztelővíz szentelés. Feltámadási körmenet
Húsvét vasárnap: A feltámadást ünnepli a kereszténység. Már a X. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, a bárány, a kalács, a tojás és a bor megszentelése a templomban.

Húsvét az egyik legszebb ünnepünk.

H. Margit
2017

A FABERGE-CSALÁD ÉS FABERGE-TOJÁSOK

III. Sándor cár rendelt Peter Carl Faberge az Oroszországban élő francia származású aranyművestől egy olyan ajándékot felesége, Maria Fjodorovna számára, ami egyszerre húsvéti és meglepetés is.
Az első darab 1885-ben készült el.

 A tojás tömör aranyból készült, amit finom, fehér zománcréteg fedett, hogy hasonlítson egy tojáshoz. A tojás belsejébe egy miniatűr tyúkot helyezett el, amely nyitáskor felfedte a cári miniatűr korona mását. Ez volt tehát a Tyúk-tojás.
Faberge ezáltal olyan egyedülálló ékszerdobozkát készített, hogy azt követően minden évben a cár tőle rendelt húsvéti ajándékot.
Néhány év multán hivatalos cári ékszerésszé nevezték ki. A cár kikötése mindössze az volt, hogy minden tojás más meglepetést tartalmazzon. Gyémántot és egyéb drágaköveket, pl. rubintot, smaragdot, valamint aranyat, ezüstöt használtak. A tojáskészítés a Faberge-műhely elsődleges munkájává vált. Egy-egy tojás elkészítése gyakran 1 évig is tartott.

„BESZÉLŐS” CSOPORTOK - ÚJABB PROGRAMOK

A Mandala az egyik legrégebbi, nagy hagyományokkal rendelkező csoport a klub életében. Karesz búcsúztatásával úgy nézett ki, hogy a Mandala és az Ismeretterjesztő foglalkozások megszűnnek.
Mi többször is jeleztük a szocmunkások felé, nagy igényünk lenne e két csoport folytatására. Ennek ellenére úgy nézett ki, hogy senki nem vállalja a vezetését. Ekkor kapóra jött, hogy Gusztos Éva /az Alexander csoport vezetője / kognitív viselkedésterápiás konzultánsként fog végezni júniusban. Így ő elvállalta a Mandala vezetését. Már az elején kialakult a foglalkozás profilja. Először arról beszélgetünk, hogy kivel mi történt az elmúlt héten, milyen problémáink vannak. A második részben Márai Füveskönyvét tárgyaljuk ki részről részre, illetve Zoli hozott egy könyvet, melynek első kötetét már használtuk. Ebben híres emberek által kiválasztott idézetek és magyarázatok vannak, ezeket beszéljük meg.

Ezzel kielégítődött tudásvágyunk, mert Mezsu mesecsoportja és életmód csoportja, Anett művészetterápiás foglalkozása, Feri Fanzinja, Sz. Éva irodalombarátok köre, Julika irodalmi köre teret ad a beszélgetéseknek, hiszen ezek a leglátogatottabb csoportok. Bár csak egy rövid időre, lévén, hogy Anett gyereket vár, a művészetterápiás csoport felfüggesztődik. Anett viszont megígérte, hogy három-négy hónap múlva - csak a mi kedvünkért - bejön megtartani. Időközben az ismeretterjesztő csoportnak sikerült vezetőt találni: Mezsu elvállalta, és egy időre a mesecsoport helyett ismeretterjesztő előadásokat fogunk hallgatni és azokról beszélgetni.

Ennek megfelelően programjaink a következőképpen változtak:



Ali
2017

A MI HÚSVÉTI ÜNNEPÜNK

Nagyon vártuk már a húsvéti ünnepeket, de csak az utána következő szerdán tudtuk megünnepelni.
Készülődtünk testben, lélekben, hiszen mindannyiunk reménykedik az újjászületésben. Húsvét misztériuma mély gondolatokat ébreszt az ember gondolkodásában.

Délben már szorgos kezek készítették a finom étkeket, gondolván a műsor utáni vágyainkra.
Eljött a délután 3 óra, kezdődött az ünnepség. Magdika szöveges formában elénk tárta miről szól a húsvéti ünnepkör. Igen, minden évben eljön a Teremtőnk által ajándékozott tavaszi újjászületés. Én folytattam egy gyönyörű verssel, melynek Sík Sándor az írója, és a címe: A legszebb művészet. Megható volt.

A folytatásban a fiúk nevettetős locsoló verseket olvastak fel. Mi, lányok izgultunk, milyen locsolást kapunk, de szolidak voltak a legények.
A klub munkásai közölték velünk, hogy indulhat a tojáskeresés. Mindenkinek jutott két aranyos csokitojás. Közben asztalra kerültek az étvágygerjesztő szendvicsek és a tojássalátából is jutott bőven.

Vidámak voltunk, jó volt szeretetben együtt lenni, beszélgetni.
Az ünnepségnek 6 órakor vége szakadt, elköszöntünk egymástól és hazaindultunk.
Jövőre is meleg szívvel várjuk ezt a szép ünnepet.

H.M.
2017