Művészetbarátoknak – röviden! A látás iskolája 1. rész

A fény

Ahhoz, hogy megsejtsük, milyen csodálatos jelenség az ember, érdemes arról is néhány szót ejteni, hogy mi az a másik jelenség, (amely ugyanúgy része az univerzumnak, mint az ember), amit fénynek nevezünk. Ugyanis az emberi látás a fény érzékelésére épül. (Vannak élőlények, melyek a hősugarakat „látják” (pl. a szúnyog), mások ultrahang segítségével tájékozódnak a sötétben (pl. a denevér).

Mellékesen érdemes megjegyeznünk, hogy mindkét jelenség – fény és ember – ugyanazokból az elemekből épülnek fel, melyeket Mengyelejev foglalt periódusos rendszerbe és Bohr atommodelljében írta le (részben) kapcsolódásukat. Itt érdemes megjegyezni, hogy az emberi szervezetnek is van „elektromos” tevékenysége, és a fénynek is van „anyagi” természete. Mindez nem vonja kétségbe – szerintem – Isten létezését. A tudomány ugyanis a mai napig nem tud választ adni tér és idő –más néven fogalmazva: az anyag végtelenségére.
Erre a problémára valószínűleg ez az írás sem fog válaszolni. Így hát térjünk vissza fő témánkhoz. Mit is lát valójában az ember? A válasz látszólag pofonegyszerű: a fényt. De mi is tulajdonképpen a fény? Nos, a fény elektromágneses sugárzás. Az elektromágneses sugárzás hullámhossza széles skálán mozog. Az ember számára látható fény (elektromágneses sugárzás) a teljes skálának csak egy bizonyos része. A különböző színek különböző hullámhosszaknak felelnek meg. Elektromágneses sugárzás pl. a rádióhullám (ezt használják a mobiltelefonok); vagy a radioaktív sugárzás, mely a maghasadáskor keletkezik (az atombomba felrobbanása), más néven gammasugárzás. Ez súlyos betegséghez, végső soron halálhoz vezet az emberi szervezetnél. (Ugyanakkor léteznek olyan élőlények: extremofilok, melyek elviselik ezt.)
Azt hiszem, ilyen tömény ismerethalmaz után jó egy kicsit szünetet tartani. De úgy gondolom, nem árt tudnunk ezeket, ha sejteni akarjuk, milyen különleges az emberi lény és a természet világa. A művészek a tudás mezsgyéjén tevékenykednek, mivel a szemlélő ösztöneire próbálnak hatni, e törvényszerűségeket ők is felhasználják.

Gy. Gábor
2018