HÚSVÉT

Húsvét a feltámadás és az újjászületés ünnepe.

A keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézusról, köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését. Időpontját, a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot, 325-ben állapította meg a NICEAI zsinat. Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik hozzá. Ilyenkor lényeges az előkészület, a böjt ideje. Fontos a gyónás, áldozás és a haragban lévő emberek kibékülése.

Barkaszentelés: Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékére virágvasárnapon történik. A teljesség igénye nélkül szokás a szalmabáb öltöztetés, villőzés, húsvéti határjárás, kakaslövés – ami a farsanghoz, lagzihoz és aratáshoz is köthető.

Locsolkodás: Alapja a víz tisztító termékenység varázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely a feltámadást hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni.




Tavasz: Arra a kérdésre, hogy mi volt előbb, a tavasz vagy a feltámadás, egyértelmű a válasz. Hiszen a természet a teremtés ajándéka, a feltámadás pedig a megváltásé. A tavaszt mégis a feltámadás, napfelkeltének derengésében és ragyogásában szemléli az Emberiség. Igen, nemcsak a kereszténység és nemcsak a hitet elevenen élő ember.

Jelképek:

Bárány – egyéves hibátlan bárány
Nyúl - termékenység
Tojás – élet –újjászületés





Húsvét nagy hetében az egyház bővelkedik gyönyörű, liturgikus események megjelenítésében.
Nagy csütörtök. Pl. a harangok Rómába mennek.
A lábmosás célja, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat.

Nagypéntek: Jézus kereszthalálának napja. Böjt és gyász ideje.
Nagyszombat: Jellegzetes szertartás. Tűzszentelés, keresztelővíz szentelés. Feltámadási körmenet
Húsvét vasárnap: A feltámadást ünnepli a kereszténység. Már a X. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, a bárány, a kalács, a tojás és a bor megszentelése a templomban.

Húsvét az egyik legszebb ünnepünk.

H. Margit
2017