Szülinapi buli - 2010

   Déltől kezdtünk készülődni a nagy napra szendvicsekkel, lufikkal, jókedvvel. Délutántól színes programokkal készült a klub. Az irodalmi kör például egy felolvasó műsorral, Juli szervezésében. Ági a Tiszai Csönd című Juhász Gyula verssel indította a műsort, majd Juli bevezető beszéde következett. Ezután Magdi Nagy László Elsuhogott című költeményét adta elő. Judit Ady Endre Csák Máté című művének kiváló előadásával színesítette a műsort. Ezután Juli Örkény István Egyperceseiből olvasta fel a Végleges megoldás című remekművet. Ismét Ágitól hallhattunk egy gyönyörű verset, Robert Burns Felföldi Mary-jét. Zárásul József Attila verset hallhattunk, a Születésnapomra címűt Judit előadásában, a Mikor az uccán átment a kedvest pedig Csillától. Csaba végig zenei etűdökkel színesítette az irodalmi kör műsorát.
   Zsolt váratlanul meglepett bennünket Vajda János Húsz év múlva című versével. Mariann a Dzsungel könyve című musicalből adott elő egy dalt.
   A tortaevés előtt Margit egy beszéddel köszöntött bennünket, melyben a klubtagokhoz és a szociális munkásokhoz egyaránt szólt.
   A torta elfogyasztása után fergeteges táncos mulatság kerekedett Erzsi vezetésével, egészen 6-ig roptuk a táncot a jobbnál-jobb zenékre.

Magdolna
2010

Hogyan lehet a mandalát többféleképpen értelmezni? (Mozgással és szavakkal)

   A szociális munkások vesztére betévedtem a szobájukba. Pont a Zsuzsába botlottam. Mi lenne a véleményed, hogyha megbeszélnénk a mandala színeihez tartozó fogalmakat és azt is nekünk mi jut eszünkbe a színekről.
   Ez mind szép és jó, de én már mással készültem, majd egy másik alkalommal megtehetjük. Ott állt Kinga a mozgásstúdió vezetője, aki valóban nem is tudjuk, hogy minek a vezetője Zs-t szabadon idézve. Látom, hogy valami megfogja. A mandala csoporton már megint találtam négy híres ember gondolatát, melyet nyugodtan egybe lehet venni. A szünet után a mozgás csoport (én így hívom) következett. Kinga türelmét teljesen igénybe veszem azzal, hogy a két cigaretta és az egy kávé jár nekem a szünetben. Belépek a kis szobába és látom a magnó felett az újság második számának belső példányát nyitva. Kíváncsiságból megnéztem. A Mandala színnél volt nyitva. Ekkor már sejtettem, itt csőbe leszünk húzva. Nekem ekkor ötlött fel, hogy el fogunk játszani valamilyen színt. Az első szín a szürke volt. Ezt eljátszani és kitalálni nem könnyű, sőt nehéznek nem könnyű. Így mentünk végig a barna, rózsaszín és így tovább stb. Minden kitett szín után felolvastuk a négy jelzőt is, ami a Mandala színeihez tartozik. A többiek meg voltak lepődve, hogy a keleti népek miért csak pozitív jelzőkkel illetik a Mandalát, míg mi sok esetben negatívakra gondolunk.

Ali
2010

A zenecsoportokról

   A zenecsoportban eddig mindenki szabadon választhatott a saját ízlésének zenét, a komolyzenétől a diszkóig bármit.
   Ez így túl könnyű volt, így kitaláltuk, hogy megnehezítjük a dolgot és első körben A vagy B betűvel kell kezdődnie az előadó kereszt illetve vezetéknevének, vagy a szám címének.
   Ez már a második alkalommal komolyabb fejtörést, felkészülést várt el az egyik leglátogatottabb csoporttól, amelyet van, hogy tíz embernél is több látogat meg. Olyanok vagyunk, mint a gyerekek. Egymást próbáljuk túlkiabálni, hogy kinek hány száma hangzik el. Van olyan is, hogy a kért szám fent sincs a neten. Jómagam erre vagyok a legbüszkébb. A széles, nagy kivetítő vászon segítségével, és a mélynyomó miatt olyan az egész, mint egy mozi, koncert. Már várom, hogy mikor jönnek a legnehezebb betűk: X, Y, Z. Az eddigi betűk az A, B, C, D többször is előkerültek, hisz ezek a legkönnyebbek. Mielőtt rátértünk volna az angol ábécére először szabadon lehetett választani, majd zeneszámok jöttek: dob, gitár, pánsíp, zongora, stb… Mivel hosszú az ábécé, ezért ráértünk gondolkodni, hogy mi legyen ezután.

Ali
2010

A költészet napja - József Attila születésnapjára

Ez év április 11-én ünnepeltük idén immár 49. alkalommal József Attila születésnapját, úgy mint a Költészet Napját.
Ezt a klubházban egy rendhagyó – Mezsu által vezetett – „mesecsoporton” tartottuk.
Úgy 6-8 klubház-használó gyűlt össze délután 3 órakor egy jól és kellemesen (nem utolsó sorban hasznosan) eltöltött órácskára, hogy „átvegyük” a hazai és a világirodalom és elsősorban az ünnep névadója, József Attila legszebb műveit. Még a projektor is „velünk volt”, hiszen a társaság által kért legtöbbször maradandó és el nem felejthető versek elevenedtek meg általa. Azt tudom, hogy én Ady Endrét favorizáltam, és 3-4 verset is elmondtam, ami nagy szó, hogy kívülről. de mivel öndicséret büdös és a realitásnak is jobban megfelel, nekem a Bödőcs Zoli által előadott vers tetszett a legjobban (a szerzőre és a címre nem emlékszem). Az igazság az, hogy az idő régen látott gyorsasággal telt el, ami a kitűnő rendezésnek és a szép szavalatoknak, valamint a résztvevők által kiválasztott gyönyörű verseknek volt köszönhető.

Remélem, jövőre is megtartjuk a Költészet Napját, és hagyománnyá válik kis klubunkban is ez a fontos ünnep!

B.Cs.

Táborozás - 2013 - Agárd

Az, hogy én a klubba járok, és itt töltök 5-6 órát, nem ugyanaz, mint egész napokat és éjszakákat eltölteni együtt. Attól tartottam, hogy dögunalom lesz. De jó volt, mert lehetett beszélgetni, például a Judittal jókat beszélgettünk. Minden este volt tánc a B. Zolival, ami nagyon klassz volt. Karesszel játszottunk egy nagyon jó kis játékot. Növények voltunk és a párunknak rá kellett minket vennie arra, hogy növekedjünk, és utána cseréltünk. Jutkával voltam, aki direkt húzta az időt, és inspiráljam a növekedésre .

Voltak tábortüzek, gulyásfőzés, kolbászsütés. Ráadásul fagylaltot is kaptunk. Sok népdalt ismerek, de nem tudok tisztán énekelni, de Olgi szépen intonált ott mellettem. Még a B. Zolinak is feltűnt, milyen sok népdalt tudok. Igazából ezek a Dalok nem jönnek elő maguktól, csak akkor, ha valaki említi őket. Így vagyok a beszélgetéssel is, ha kívülről jön egy ötlet, akkor szívesen csatlakozom. A kemping tulajdonosa és B. Zoli jól egymásra találtak, és énekeltek együtt.


Voltunk hajókiránduláson és a Szúnyog szigeten, ahol láttam érdekes növényeket is, erre a Jutka hívta fel a figyelmemet. Mondták a nevét is, de elfelejtettem… Ő viszont haza is hozott egyet. Ott is fagylaltoztunk és kávéztunk, de én a kávémat beváltottam jégkrémre. A pákozdi emlékműnél láttunk egy nagy tankot, de a múzeumba nem mentem be, mert nem voltam kíváncsi a háborús emlékekre. Van a világban épp elég háborúskodás így is. P. Juli nagyon vállalkozó-szellemű volt, mert feljött velünk a kilátóhoz.
Szerdán lejöttek a többiek is, akik nem táboroztak, jókat beszélgettünk és akkor volt a gulyásfőzés is.

Elmentünk a madárvártára, különleges madarakat ugyan nem láttunk, de láttunk hattyút és vadkacsákat. A madárszakértő látott egy kócsagot is, mi csak a hangját hallottuk. Távcsővel lehetett fürkészni a tájat nekünk is, ami nagyon szép volt. Két faladikkal lehetett volna sétát tenni a szigeten, ahol vaddisznó, aranysakál és róka is jár. Az aranysakált megnéztem a neten, rém aranyos állat! Örömmel búcsúztunk el a kemping tulajdonosától, Józsitól is, azzal a felkiáltással, hogy jövőre is jövünk!

Misi

Galeri a Galériában…

   Mélyen elmerülve néztük Munkácsy Mihály „Triptichon”-ját március 15-én.
   Sok várakozás után bejutottunk Munkácsy Mihály „szentélyébe”. Balra a tanulmányok s a fekete-fehér teljesalakos grafikák fogadtak minket. A figyelmes szemlélő magyarázatot olvashatott az oldalfalon- jó nagy betűkkel szerencsére. Megtudtuk, hogy 56 évet élt a művész, és ez idő alatt alkotta mindazt a szépséget és jóságot, amit az emeleti kiállítása tartogatott mindenki gyönyörűségére.
   Egy emeletnyi szépség, kis királyság.
   A folyosón, két ajtón keresztül eljutottunk a főművekhez. A különterem sejtelmes félhomályában felsejlik három horribilis tábla- vászon mozgalmas alakformálással. I. „Krisztus Pilátus előtt”, II. „Ecce Homo”, III. „Golgotán”.
   Amit tudni kell a kereszténységről; a bibliai történet igaz ábrázolása. Sok bámész ember és emberke; mindenre kíváncsi tömeg nézi a képeken Jézus Krisztus utolsó óráit. Dallos Sándor „Aranyecset” és a „Nap szerelmese” című műveik írják le Munkácsy életművét.
   Ha már kedvet kaptunk a szépség befogadására; el kell mondani, a képek alakjait a „Triptichon”-on kívül is megtaláltuk. Hihetetlenül élethű például az ács ábrázolása. Szekerce, állkapocs, fez, minden tökéletesen élethű rajta. Ez a kép is nagy hatással volt ránk és a többi szépséges szín is emlékével megragadt kis tudásra vágyó körünkben.

Éva
2010

A szombati csoportokról


Kéthetente Tamás és Zsuzsa vezetésével vannak a szombati csoportok, jó időben kirándulással és városnézéssel, hidegben és télen múzeumlátogatással. Ha sikerül olcsó színházjegyet szerezni, akkor eljutunk színházba vagy koncertre is. Egyszer korán esteledett, és el is tévedtünk a budai hegyekben… Azért jók ezek a szombati csoportok, mert egyenként talán el sem jutnánk ezekre a helyekre (és kapunk egy sajtos lángost, kávét vagy üdítőt is).


Tavasszal kerti majálist tartunk.
Évek óta szokásunk, hogy egy kertrendezés keretében meghívjuk a Matéria és Kilátó klubház látogatóit is, akikkel sütögetünk és beszélgetünk. Egyik klubtagunk karácsony előtt színházba hívott minket. Színi tanodások szerepeltek, akiknek nyáron lesz a vizsgaelőadásuk, erre is meg vagyunk hívva. Mindenkinek tudjuk ajánlani, mert igazán színvonalas előadást láttunk.