Mélyen elmerülve néztük Munkácsy Mihály „Triptichon”-ját március 15-én.
Sok várakozás után bejutottunk Munkácsy Mihály „szentélyébe”. Balra a tanulmányok s a fekete-fehér teljesalakos grafikák fogadtak minket. A figyelmes szemlélő magyarázatot olvashatott az oldalfalon- jó nagy betűkkel szerencsére. Megtudtuk, hogy 56 évet élt a művész, és ez idő alatt alkotta mindazt a szépséget és jóságot, amit az emeleti kiállítása tartogatott mindenki gyönyörűségére.
Egy emeletnyi szépség, kis királyság.
A folyosón, két ajtón keresztül eljutottunk a főművekhez. A különterem sejtelmes félhomályában felsejlik három horribilis tábla- vászon mozgalmas alakformálással. I. „Krisztus Pilátus előtt”, II. „Ecce Homo”, III. „Golgotán”.
Amit tudni kell a kereszténységről; a bibliai történet igaz ábrázolása. Sok bámész ember és emberke; mindenre kíváncsi tömeg nézi a képeken Jézus Krisztus utolsó óráit. Dallos Sándor „Aranyecset” és a „Nap szerelmese” című műveik írják le Munkácsy életművét.
Ha már kedvet kaptunk a szépség befogadására; el kell mondani, a képek alakjait a „Triptichon”-on kívül is megtaláltuk. Hihetetlenül élethű például az ács ábrázolása. Szekerce, állkapocs, fez, minden tökéletesen élethű rajta. Ez a kép is nagy hatással volt ránk és a többi szépséges szín is emlékével megragadt kis tudásra vágyó körünkben.
Éva
2010
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése