A Húsvétról

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után harmadnapra feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával győzedelmeskedett a halál felett. Időben a húsvétot megelőző ünnep a zsidó Peszáh, amikor az egyiptomi rabságból való szabadulásra emlékeznek. A húsvét egybeesik a pogány tavaszi napéj egyenlőséggel, a termékenységi ünnepekkel is. Ennek szintén eleme a feltámadás, az újjászületés.

A név eredete: A hús magunkhoz vételének első napja a negyven napos böjt után, ekkor ehettek először húst. A katolikus egyház 1581-ben Kánonban rögzítette azt a számítási módot, amely kijelöli a húsvét naptári helyét.
Húsvétvasárnap: Az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére kosárral mentek az emberek, a kalács, a sonka, a bor megszentelésére.
Húsvéthétfő: locsolkodás, hímes tojások ajándékozása.

Jelképek:
  • A főtt tojás a család összetartozásának jelképe: ha eltévednek jusson eszükbe kikkel ették a húsvéti tojásokat. Így ha eltévednének, biztosan hazatalálnak.
  • a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit.
  • régebbi korokban a piros színnek védőerőt tulajdonítottak.
  • a termékenység ünnepe is, így kötődik a nyúlhoz és a tojáshoz, mert a nyúl nagyon szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.
  • hazánkban a legjellemzőbb díszítés a geometrikus volt.

Éva
2016

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése