A név eredete: A hús magunkhoz vételének első napja a negyven napos böjt után, ekkor ehettek először húst. A katolikus egyház 1581-ben Kánonban rögzítette azt a számítási módot, amely kijelöli a húsvét naptári helyét.
Húsvétvasárnap: Az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére kosárral mentek az emberek, a kalács, a sonka, a bor megszentelésére.
Húsvéthétfő: locsolkodás, hímes tojások ajándékozása.
Jelképek:
- A főtt tojás a család összetartozásának jelképe: ha eltévednek jusson eszükbe kikkel ették a húsvéti tojásokat. Így ha eltévednének, biztosan hazatalálnak.
- a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit.
- régebbi korokban a piros színnek védőerőt tulajdonítottak.
- a termékenység ünnepe is, így kötődik a nyúlhoz és a tojáshoz, mert a nyúl nagyon szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.
- hazánkban a legjellemzőbb díszítés a geometrikus volt.
Éva
2016
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése