ÖRMÉNY NAP

 Örményország a történelem előtti idők óta lakott. Vannak, akik szerint itt volt a bibliai Édenkert. Örményország egy fennsíkon fekszik az Ararát-hegy szomszédságában, ahol a zsidó-keresztény hagyomány szerint Noé bárkája földet ért a vízözön levonulása után. Történelme során az örmény királyság hol független volt, hol autonómiát élvezett különböző átmeneti birodalmakban. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – nevezetesen, hogy két kontinens határán fekszik –, Örményországnak számos inváziót kellett átélnie: jöttek asszírok, görögök, rómaiak, bizánciak, arabok, mongolok, perzsák, törökök és oroszok. Örményország már az emberi civilizáció óta lakott. Az örmények baltákat és késeket készítettek rézből, bronzból, majd vasból és ezzel kereskedtek. A gyengülő araboktól 884-ben nyerte vissza függetlenségét az ország. Időszámításunk szerint 40 óta jelent meg a kereszténység Örményországban. A szeldzsuk törökök verték meg Bizáncot és hódították meg Örményországot. Az örmények súlyos diszkriminációnak voltak kitéve a Török Birodalom miatt a keresztény vallás miatt. Az I. világháború kitörésekor mintegy két millió örmény élt az Oszmán Birodalom területén. A szultán ellen harcoló ifjú török mozgalom nevéhez fűződik az örmény népirtás. I.e. 782-től

Jereván az Örményország fővárosa. 1920-23 között lángoltak föl újra az örmény népirtások. A becslések szerint másfél-két millió ember halt meg. A rettegés időszaka Lenin halála után Sztálin hatalomra jutásával kezdődött el. Az élet Örményországban is Hruscsov idejében javult meg. 1990 májusában hozták létre az önálló örmény hadsereget. Az örmény hadsereg a szovjet hadseregtől vált függetlenné. 2005-ben fogadták el a jelenleg is érvényes örmény alkotmányt. Örményország államformája köztársaság. A legnagyobb vallási csoportosulás a gregoriánus, 94,7 %. A vulkán eredetű talajon gyapot, szőlő, dohány és citrusféléket termelnek. Jereván környéke világszerte ismert borászat és konyak készítéséről, lásd Ararát Konyak. Az ismeretterjesztő előadás után egy ismert örmény költő verseit hallgattuk meg. Természetesen az örmény ételkülönlegesség sem maradhatott el. Egy fűszeres zöldséglevest ettünk, ami nem mindenkinek ízlett, mert egy kicsit túl csípős volt. De a többségnek annyira ízlett, hogy még repetáztak is belőle. Ez a nap is ugyanolyan jól sikerült, mint a többi. És már gondolkodunk a folytatáson.

Éva, Ali, Miki
2016

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése