Házunk egyik lakójával élt eredetileg, de tőle állandóan elszökött és a földszinten ülve bánatosan nyávogott. A tulaj már menhelyre akarta vitetni, nekem pedig a szívem akart megszakadni a szomorú macska sírásától.
Döntésem gyors volt és határozott: befogadtam ezt a nehezen kezelhető cicust. Amúgy csodálkoztam magamon, mert kifejezetten csúnyának láttam szegényt hegyes pofája és egyiptomias alakja miatt. Végtelen türelemre és sok-sok energiára volt szükségem, mire egy kedves, otthonát szerető macskát faragtam belőle. Az idő múlásával Mr. Spock mindenkit „megszelídített”. (Nagylányomék nem nagyon örültek az érkezésének). Most éli egy lakásban tartott cica mindennapi életét, de ha én elengedem sétálni – ehhez ragaszkodik – hozzám mindig hazajön. Mozgása gyors, mint a szempillantás, igen ügyes vadász, öröm nézni, ahogy mozdulatlanul koncentrál, hogy lecsaphasson egy legyet. Szeret az ágyamon heverészni, vagy éppen csak úgy „öregasszonyosan” az ablakban nézelődni.Soha egy pillanatig nem bántam meg, hogy otthont adtam neki. Célom volt, hogy a cicáimon keresztül kicsit ismerjétek meg a házimacskát.
Összegezve: öntörvényű húsevő ragadozók, miniatűr másaik nagyméretű rokonaiknak, mit például az oroszlán, a tigris és a hiúz. A vadászösztön genetikailag beléjük van kódolva, ha mást nem találnak, teljesen megfelel nekik egy ide-oda mozgó boka. Memóriájuk kiváló, nem felejtik el, hogy például macskakosárban lettek elszállítva az állatorvoshoz, utálják is, de nagyon! Az embereket talán „szülőpótléknak” tekintik, mivel gondoskodnak róluk.
Véleményem az, hogy mivel hoztuk az otthonunkba a cicust, és nem ő akart a lakásunkba költözni, „kutya kötelességük” őt szeretni és igényeit kielégíteni. Ha egyszerűen csak elfogadjuk olyannak, amilyen és nem akarjuk átváltoztatni vagy idomítani, akkor igen kellemes és szórakoztató társasága lehet az embernek.
Végezetül, íme a kedvenc „macskás” idézetem:
„Ha a cica elég nagy lenne hozzá, inkább a vacsoráját igyekezne megtalálni bennünk, nem pedig a papáját vagy a mamáját.”
Az idézet forrása Bruce Fogle: 101 kérdés, amit a cicája megkérdezne a dokitól, ha beszélni tudna.
T. Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése