Nagyon vártam a szombatot, hogy már mikor megyünk kirándulni. Mindent elrendeztem, a kutyát levittem, hogy kibírja, mire visszajövök. Az utazás a klubba simán ment, én voltam az első. Kicsit aggódtam, hogy nem jön senki, és arra gondoltam, hogy elmarad a kirándulás. Mire ezt végig gondoltam, megjelent Magdika és akkor már biztos voltam, hogy lesz kirándulás. Beszélgettünk egy öt percet, amikor megjelent Norbi. Ekkor már teljesen biztos voltam, hogy lesz kirándulás. Egy negyed óra múlva jött Tomi is egy barátjával, és bementünk a klubba. Várni kellett egy kicsit közben Eszter telefonált, hogy vár minket a villamos megállóban. Elindultunk és útközben találkoztunk vele. Busszal mentünk a Svábhegyig, ott átszálltunk egy másikra, ami felvitt a Normafához. Rövid tanácskozás után, úgy döntöttünk, hogy leülünk enni valamit, mert Csaba nem ebédelt. Vettünk lángost, kávét, vizet. A lángos nagyon finom volt, még ettem volna, de kevés pénz volt nálam. Egy fél óra múlva mentünk tovább, az idő tökéletes volt, jobb nem is lehetett volna. Az erdő nagyon szép volt, a kilátás a városra pedig gyönyörű. Az Anna réten nagyon sokat voltak. Tamás kijelölte az úti célt, a Kilátó tornyot, amit messziről mutatott. Én félútig tartottam a többiekkel, azután vissza kellett fordulnom, mert nagyon elment az idő és a kutyám várt rám. Így is nagyon örültem, hogy kiszabadulhattam otthonról, megfogadtam, hogyha lesz alkalom, megint jelentkezem a szombati programokra.
2011
Epi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése