Miaú - 1.rész

Vonzalmam ehhez a bajuszos, tarka vagy éppen cirmos társasághoz még kislánykoromban kezdődött. Lőrincen nyaraltam nagyanyám pap testvérénél és a babázásnál sokkal érdemesebb volt figyelni, szelídíteni a templomkertben kóborló elvadult macskákat. Kitartó próbálkozásomat, hogy megsimogathassam őket, végül siker koronázta! (Nem kis része volt ebben a reggeliről félretett kockasajtoknak.) Néhány nap múlva már a szobában aludt a három cica, még a babáim takaróját is nekik adományoztam. Részemről ez a legnagyobb kegy volt.

Sok-sok idő telt el, míg végül saját macskám lehetett. Kislányaimmal együtt ismerhettem meg, milyen is az élet egy eleven kandúrral. Gerzsonnal 14 évet éltünk egy fedél alatt. A lányoknak remek játszótársa lett, fogócskázni is lehetett vele. Mókás emlékem, hogy megunva a körbe-körbe rohangálást egyszerre szembe fordult a kergetőivel és érdeklődő pofával várta a fejleményeket. Okosabb volt, mint a gyermekeim! Amúgy mindig nagyon elnéző és kedves volt velük.
Engem talán barátnak és ami biztos: kiszolgáló személyzetnek tartott. Igyekezett, hogy a maximumot kihozza belőlem, ami a számára kedvező lehetett. Például: esetleg aludhatna-e az én párnámon, mert szerinte az kényelmesebb, mint az övé. Milyen jó is a konyhaasztalon heverészni! (Ebben még nincs is semmi kivetnivaló…) Az én tányéromból biztosan finomabb az étel, ő megkóstolná, ha szabad…



Visszatekintve, ez egy nagyon szép és szerető kapcsolat volt. Az idő múlásával már ő is ismerte a szemem villanását is, én pedig tudtam, hogy miért nyávog, mit jelent a fülei állása. Tudott büntetni is. Amikor a barátnőmre hagytam egy időre, hazaérve alig vártam a nagy találkozást! Örömteli üdvözlés helyett azonban egyszerűen levegőnek nézett és elegánsan elsétált mellettem. Meg kellett küzdenem újra a bizalmáért. Az időskori Gerzsonról elmondható, hogy „bölcs” macska lett. Pontosan tudta, hogy ki szomorú, rosszkedvű a családban, és szaladt dorombolással vigasztalni, talán gyógyítani próbált. Nem felejtem el, hogy amikor magas lázzal feküdtem, az ágyam végében őrzött egész nap. Kíváncsiságból be akartam csapni: fényes nappal vetett ágyba bújtam pizsamában és vártam a cicámat. Jött is, végignézett rajtam, majd kisétált a szobából. Véleménye rólam a pofájára volt írva! Folytatás következik…

T. Judit