A kedvenc együttesem

Hosszú évekig tartott, mire rájöttem, hogy mi is tetszik nekem igazán. Évekig hallgattam mindenfélét, több előadótól is mindenféle dalokat. Amik tetszettek persze és még most is tetszenek, de úgy igazán kedvencem nem volt sosem. Legalább is egy darabig. Aztán 16 éves koromban, ez megváltozott. Akkor hallottam ugyanis a Scooter együttes No Time To Chill albumát először. Első hallásra megtetszett. 12 dal hallható a lemezen, és mindegyik tetszett már első hallásra. De nemcsak egyszer hallgattam meg őket. Éppen az általános osztálytársaimmal töltöttem el egy hétvégét az egyiküknél Érden, és ezt az albumot hallgattuk orvérzésig. Reggeltől estig ez ment a magnóban. Ha ennyiszer hall valamit az ember, szerintem még azt is megszereti, amit korábban nem szeretett. Legalábbis én így vagyok vele. És így kezdődött a történet. Aztán folytatódott. Gondoltam érdemes lenne meghallgatni a korábbi albumaikat is és így is tettem. Azok is mind nagyon tetszettek, és elkezdtem megvásárolni őket cd formátumban, egytől egyig mindet. 4 év lemaradást kellett behoznom, úgyhogy nem volt könnyű dolgom, de mindegyik albumot megszereztem utólag végül. És mióta léteznek aukciós oldalak, a régi kislemezeket is sikerült beszereznem. És akkor most írnék arról is, hogy hogyan alakult az együttes. 1994-ben alakultak és kezdetben, és azóta is háromtagú az együttes.

Az első sikerszám, amelyből kislemez is jelent meg a Hyper Hyper című szám volt. Egyben ez volt az egyik legnagyobb sikere a Scooter-nek, az első kiadásából 50.000 példányban fogyott el, majd a pár héttel később megjelent második kiadásból már csaknem 700.000 darab kelt el. Hazánkban jelenleg 15.000 eladott lemezért lehet platinalemez-minősítést kapni. Az együttes már számtalan stílusban alkotott és alkot még jelenleg is. Világszerte, több mint 30.000.000 lemezt adtak el, 80-nál is több nemzetközi elismerést gyűjtöttek be, emellett a legsikeresebb német előadónak számítanak 23 db TOP 10-es kislemezükkel.

Jelen felállásában három tagja van: H.P. Baxxter mint frontember, Michael Simon és Phil Speiser (művésznevén Dirty Disco Youth, de negyedik, háttérben meghúzódó tagként kezelik Jens Thele-t. Számos sláger fűződik a nevükhöz, melyeket az időközönként bekövetkező stílusváltások és tagcserék tesznek még érdekesebbé. Ezeket mindig egy új fejezet (Chapter) jelzi, jelenleg az ötödiknél tartanak. A csapat számos kisebb projektben is tevékenykedik (például Ratty, Sheffield Jumpers). Legsikeresebb albumuk a Jumping All Over the World, melyből csak Európában több mint félmilliót adtak el, legsikeresebb kislemezük pedig a Nessaja, az egyetlen, amely valaha is vezette a német kislemezlistát. Körülbelül 218 számuk van már, 20 év alatt ennyi gyűlt össze. És mindegyiket szeretem. Na azért ez így nem igaz, egy van, amit nem. A Cranked up című számukat ki nem állhatom. Meg nem hallgatnám többet, az egyszer biztos.
És ezen az egyen kívül van még 9-10 számuk, amelyeket szintén nem szeretek annyira.

De azért persze ezeket azért már meghallgatom. Ahogy már írtam, eredeti felállásban a Scooter 3 illetve négy tagú volt. A tagok: H.P. Baxxter, Rick J. Jordan, Ferris Bueller és Jens Thele. 1994-től 1998-ig zenéltek így együtt. Az első sikerszámuk (Hyper Hyper) után a Scooter nem maradt meg egyszámos együttesnek: a Move Your Ass! is hatalmas sláger lett, csakúgy, mint az ezt követő számok, és az …And the Beat Goes On! című debütáló nagylemez is hatalmas siker.1996-ban kiadták második albumukat, amely az Our Happy Hardcore címet viselte. Még ugyanebben az évben megjelent harmadik lemezük, amely tartalmazta a Break It Up című számot, amellyel pedig megalkották a világ első techno-balladáját. 97-ben jött a következő album és az időszak lezárásaként megjelent a Rough and Tough and dangerous című válogatáslemezük. Mint ahogy ezt is korábban írtam a Scooter életében mindig bekövetkeznek stílusváltások és tagcserék, amelyek közül az első 1998-ban történt meg. 1998-ig Happy Hardcore, Rave, techo, dance stílusban alkottak. Mint minden együttesben, az egyik tagnak nem tetszett, hogy a frontember H.P. van folyamatosan a reflektorfényben, így ez konfliktust szült a tagok között, így az egyikőjüknek távoznia kellett.

Ferris Bueller volt ez a tag, a helyére Axel Coon érkezett. Ekkortól a stílusuk már Hard Trance Techno Dance, volt. 2003-ban ismét tagcsere történt, stílusok ekkor nem változott, továbbra is abban a sítlusban játszottak, mint 1998 óta. 2007-ben ismét jött egy tag csere, ekkor már a House, Jumpstyle, Hardstyle, Dubstep, Drum and Bass és a Progresszív House stílusába is belekostoltak. A legutolsó tagcsere 2014-ben következett be, azóta már a bigroom house stílust is magukénak érezhetik. Eddig, ha jól számoltam 12 féle stílusban alkottak, és szerintem ez még nem a vége, az együttes jelenleg is aktív, legutolsó albumok 2014 végén jelent meg. Eddig 3 koncertjükön voltam, de összesen 23x jártak Magyarországon, sajnos eddig csak 3 koncertjükre jutottam el.

A legutóbbi május 16-án volt a Budapest Parkban, hát egy élmény volt, úgyhogy ha még jönnek majd az országba biztos, hogy ott leszek a koncertjükön. Eddig 17 albumuk és 52 kislemezük jelent meg a 20 év alatt. Nem szívesen tenném, de ha választanom kellene, hogy melyik a kedvenc számuk akkor a Nessaja lenne az. A szám 2002-ben született, pont egy tagváltás után. Nagyon tetszik a zenéje és a szövege is, szerintem nagyon jó szám. De szerencsére nem kell választanom.

Miki
2015