Táborozás - Agárd - 2014

Először F. Lacival találkoztam, ő mesélt a tábori élményeiről. Nagyon jól érezte magát, szívesen maradt volna még. Aztán Miki számolt be arról, milyen jól érezték magukat hárman egy szobában. Tévéztek, beszélgettek, viccelődtek. Csaba a kosztot dicsérte. Nagyszerű ellátást biztosítottak nekik. Az ebedet ott kapták. Finom, kiadós adagokat. A reggelit és a vacsorát maguknak kellett megoldani.

Idén Vasárnap reggel 10 körül indultunk Agárdra, és csütörtök délután jöttünk vissza. Ritkaság, hogy főszezonban tudtunk menni kirándulni, de az időjárás így is megviccelt minket. Csütörtökön egész nap esett az eső.

Emiatt páran korábban mentek haza. Laci számára az egyik legjobb időtöltés a fürdés volt. Sajnálja, hogy a lovaglás idén is elmaradt. Az elhelyezés ugyanúgy, mint tavaly: fa-, és kőházakban volt. Kedden jöttek le kerületen kívüliek, és akkor Tomi bográcsozott. Gulyáslevest készítettünk együttes munkával. Én – mondta Laci – személy szerint nagyon jól éreztem magam.
Az idén is voltunk hajókiránduláson.

- Bár szerintem – mondta Misi – a tavalyi hajóút szebb volt, és a kaja is finomabb volt tavaly, mint idén, amit a közértből egészítettünk ki, mert a büfék nagyon drágák voltak. De a fagylaltot idén sem hagytuk ki! A legérdekesebb számomra, ami egyben a legnagyobb élményt is jelentette: a Brunszvik kastély.


Mit kell a kastélyról tudni?

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző.
Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját - köztük az Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta. A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen. A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.
Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.


A kastély rövid története
Martonvásár és a Brunszvik család története egymástól elválaszthatatlan. Már két-háromszáz évvel korábban is lakott terület volt Martonvásár, a török időkben elnéptelenedett, majd azt követően a Beniczky család, Beniczky Sándor birtokába került.
Idősebb Korompai Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé (a majdani tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később fia Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt.

1785-ben, amikor a birtok még a Beniczky család birtokában volt, akkor épült meg a kastélynak azon része, amely egy földszintes, barokk kúria volt.
A kastély építése 1783 - 1785 között történt, akkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon 6-7 helyiség a templomnak a túlsó oldalán. Brunszvik Ferenc az 1820-as években emeletet építtetett a kastélyra és klasszicista stílusban átépítette a kastélyt.
 Fia Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872-1875 között. Majd 1893-ban eladta a birtokot és egy rövid ideig József főherceg birtokában volt. Ő renoválást hajtott végre, majd négy év múlva 1897-ben eladta a kastélyt Dreher Antal sörgyárosnak, akinek családja 1945-ig birtokolta
Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre.

Éva, Ali, Wikipédia
2014

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése