Tavaly augusztus óta dolgozom a könyv nagykereskedésben. Most decemberben leltároztunk. Viszonylag enyhe volt az ősz és a tél eleje is, így nem tünt fel, hogy nincs fűtés. A gondok akkor kezdődtek, mikor munkások jelentek meg, hogy a raktárépületben egy kis irodát alakítsanak ki. Tárva-nyitva hagyták az ablakokat és ajtókat. Minket arra kárhoztattak, hogy a hideg teremben villanyradiátorok mellé kucorogva töltsük napjainkat .
A harmadik hét után már nem bírtam tovább. Úgy kezdődött, hogy a hidegtől megfájdult a fejem. Először csak egy ponton, aztán végig az egész fejem fájt. A szememből folytak a könnyek l, mozdulni se mertem, nehogy még jobban fájjon. Estére már rázott a hideg, és felszökött a lázam.
Próbálok visszagondolni, mit rontottam el, mitől lettem beteg. Tegnap még délelőtt semmi bajom nem volt. Ültem a radiátor előtt, és olvastam. Nem nagyon tudtam figyelni, mert éreztem: hideg van. Ettől ideges lettem , és nem tudtam igazán az olvasásra koncentrálni. Kimentem rágyújtani, hátha jobb lesz. Visszamentem, és persze semmi nem lett jobb. Megint kezembe vettem a könyvet. A szerző a szerelem és házasság furcsaságairól írt. A középkorban az egyik német tartományban különös dolog történt. A pestisjárványok és háborúk nagyon megtizedelték a lakosság számát. Ezért a tartomány vezetői elrendelték, hogy minden férfi két nőt vehet feleségül, ezzel is segítve a népszaporulatot. A törvény arra is kitért, hogy a férjeknek kötelességük otthonaikban a békét biztosítani. A könyv szerzője arról már nem írt, hogy milyen hatása volt a törvénynek, sikerült-e megállítan i a népessg csökkenését.
Szóval beteg vagyok. Magatehetetlenül fekszem az ágyban, gyengének és elgyötörtnek érzem magam. A termotakaró alatt is fázom. Férjem a csúszóelleállásról tart kiselőadást. Szakszerüen, pontosan. Én mindig szerettem a fizikát, érdekelt, de most mintha idegen nyelven szólnának hozzám. Mikor elmondtam a doktornőnek, milyen körülmények között dolgozom, azonnal kiírt. Azt mondta legyek csak otthon, erősödjek meg, aztán majd jelentkezzem, ha jobban érzem magam. A biztonság kedvéért antibiotikumot is írt fel.
Szóval fekszem az ágyban. Ismerem magam:egy-két nap gyengeség, aztán mihelyt jobban leszek,megyek a dolgaimat intézni. De most megijedtem. A megfázásos betegségek alattomosak. Mindenféle szövődményei lehetnek, s nekem ez már nem hiányzik
Fekszem az ágyban. Mi mást tehetnék? Várom, hogy a szervezetem – ez a csodálatos valami – megint győzzön , mint már annyiszor. A munka megvár, mint mondani szokták.
V. Éva
2016
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése