Eszünkbe jutott, hogy elmehetnénk egyet kirándulni. Több lehetőség is felmerült bennünk, többek
között Szentendre, Visegrád, de hogy kezdésként ne menjünk olyan messzire, úgy döntöttünk, hogy a
Normafához megyünk kirándulni. Viszonylag közel van, mindenki számára, aki a klubba jár. És busszal könnyen megközelíthető. Így az összegyűlt társaság számára elfogadható volt, hogy oda kiránduljunk.
Az Anna, a Csilla, az Anita, a Falatka, a Csaba és én voltunk ott a kiránduláson. Bár nekem nem
sikerült odaérnem a Széll Kálmán térre a megbeszélt időpontra, de pár perc késéssel természetesen
azért odaértem. Sajnos rajtam kívül álló okok miatt, közlekedés, a legtöbbször nem tudok akkorra
odaérni, amikorra szeretnék. 11 órára volt megbeszélve a találkozó, 11 óra 5-re én is odaértem, és
végre elindultunk. A 21-es buszra szálltunk fel, amellyel a Normafa megállóig mentünk és innen
következett a dolog úgymond kirándulás része, ugyanis gyalog folytattuk az utunkat. A leszállást
követően egy már kialakított ösvényen, majdnem hogy úton, sétáltunk át a Normafától a János-hegyi
kilátóhoz. A táv nem volt túl nagy, 2, 2 és fél kilométer összesen, nagyon heves tempóban fél óra
alatt is meg lehetett volna tenni, ha siettünk volna, de mi nem siettünk. Szépen lassan sétáltunk,
útközben megálltunk ebédelni, mert már 12 körül járt az idő. Mindenki hozott magával elemózsiát, és
szépen mindenki elfogyasztotta, amit készített. Nem siettünk sehova, ez a nap a nyugalom, és a béke
jegyében telt. Miután mindenki befejezte, beszélgettünk egy keveset, majd újból útnak eredtünk és
folytattuk az utunkat a kilátó felé. Útközben az járt a fejemben, hogy vajon felmegyünk-e majd a
kilátóba is, mert attól tartottam, hogy nem fogom bírni a heves emelkedőt, ami előtte van, de ez csak
az én aggodalmam volt. Mindig ki szoktam bírni azt, amire vállalkozom. De végül aztán nem is
mentünk fel a kilátóba. Együtt indultunk hazafelé, mindenki a Széll Kálmán tér felé vette az irányt.
Félúton én elbúcsúztam a többiektől és fél 3-ra már otthon is voltam. A jövőben is tervezünk
kirándulásokat, ahogy korábban is írtam, Szentendrére vagy Visegrádra, de egyelőre nincs túl jó idő,
úgyhogy elképzelhető, hogy csak tavasszal fogunk legközelebb kirándulni. Minden kedves klubtagnak csak ajánlani tudom ezeket a kirándulásokat. Egyrészt kiváló szórakozás, nem utolsósorban kikapcsolódás, és mozgás is egyben. A természet nagyon jó hatással van ránk, saját tapasztalatból mondom. Ezúton kérlek benneteket, hogy minél többen csatlakozzatok a legközelebbi kiránduláshoz!
Miki
2015
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése