Barangolás a Füvészkertben 2012

A füvészkerti látogatás után néhány klubtag élménybeszámolót tartott. Asztalhoz ültek és elmesélték, mit láttak, hallottak, „szagoltak” a kirándulás során. A beszélgetés résztvevői: Anna, Magdi, Laci és Olgi.

Mi jut eszetekbe a Füvészkertről?

Laci: Pál utcai fiúk.
Anna: Nemecsek Ernő.
Szabi: Nemecsek Ernőt megfürdették a hideg vízben.
Anna: Amikor elhaladt az az ellenség sorai előtt, Ács Feri parancsára ők is tisztelegtek előtte.
Laci: A sétán gazdag volt a látnivaló és szép.
Anna: Volt egy nagy és büdös fa…
Olga: Nem a fa volt a büdös, hanem a termése. Amikor ráléptetetek a falevelek alatt, akkor szabadult fel a szag.
Laci: Gingko Biloba a neve.

Honnan tudtad?

Laci: Felismertem a tv-reklámokból, és mondták is.
Anna: Már teljesen elsárgult, a gyümölcse is kicsi volt, mint a cseresznye, csak sárga és rettentő büdös, mint a pálpusztai sajt.

Mit láttatok még?

Anna: Bementünk a Mézes Kuckóba.
Laci: Mézet is lehetett kóstolni.
Anna: Olgi és én különleges Facélia-mézet vettünk, Magdi és Zsuzsa akácmézet.

Miért választottátok ezt az ismeretlen nevű mézet?

Anna: Mert kevésbé volt émelygős és nekem jobban is ízlett. OIyan illata volt, hogy alig vártam, hogy hazaérjek és megkóstolhassam. A kezdődő náthámra is jót tett, mert csírájában elfojtotta. Nagykanállal ettem, és már el is fogyott.
Olgi: Anna visszafogottan fogalmaz, mert ott azt mondtuk, hogy „isteni”!!!
Magdi: Az akácméz nem is olyan émelyítő, én még meg is cukroztam, hogy kevesebb fogyjon egyszerre…
Laci: Betévedtünk a pálmaházba… A hatalmas falevelek alatt állva fotók is készültek. Láttunk egy rovarevő növényt, az volt a neve, hogy kancsóka.
Olgi: Mindenféle méretű kancsók voltak, egész picitől a hurkanyagyásúig. Mert olyan volt az alakja.
Anna: Húsevő növény volt, akár egy egér is elfért volna a virágzatában. Az egyik pálmalevél olyan nagy volt és erős, hogy akár egy embert is megtartott volna. Majdnem elszédültünk, ahogy néztük a magasban.

Úgy hallottam, hogy gyümölcsöket is lehetett kóstolni.

Magdi: Igen. Csak az a baj, hogy nem emlékszem a nevükre, olyan különlegesek voltak.
Olgi: Tamarindot kóstoltunk, ami tudvalevőleg hashajtó, és volt is a csoportban olyan, akire hatott, és hazáig kellett szaladnia…
Laci: A barangolás alkalmával szinte az őserdőben éreztük magunkat.
Olga: A trópusi pálmaházban negyven fok volt.
Anna: De volt ahol csak 26…
Olga: Igen, mert az a szubtrópusi.
Anna: A kaktuszoknál például kifejezetten hideg volt. Mellettük láttuk az orchideákat. Tomi szerint a Bugakosbor a legillatosabb.