Karácsony Lacival

Iszom a kávét a klubban, Laci jön oda hozzám, azt mondja, gyere félre, mondani akarok valamit. Kicsit megijedtem, hogy mi történt, netán valami baj van. Nagyon kíváncsi lettem, noszogattam, hogy mondja már el, hogy mi van. Akkor elmondta, hogy lenne-e kedvem főzni, mert eljönne hozzám karácsonykor főzni egy jó húslevest. Nagyon örültem, hogy eljön és készítünk egy jó húslevest, amiről mindig anyu jut eszembe. Ilyenkor mindig felidézem az ő emlékét. Karácsonyi előtti pénteken elmentem bevásárolni a piacra. Vettem két pulykaszárnyat két csomag pucolt zöldséget, krumpli már volt otthon és még két hagymát. Az ételízesítőt Laci hozza majd magával.
A Karácsony két napja gyorsan elment szeretteim körében. Nagyon vártam már a harmadik napot, amikor jön Laci és nekiállunk a főzésnek. Korán keltem és egy kis rendet raktam. Laci időben érkezett, de nem volt jó a gyomra így nem mentünk le kávét inni. Rágyújtott és beszélgettünk egy kicsit a klubról, a szociális munkásokról, hogy nélkülük az életünk egy más útra térne, amiről nehéz lenne visszatérni a helyes vágányra. Elkezdtünk főzni. Van egy nagy lábasom, amibe beletettük a húst, kicsit főztük, aztán zöldséget, krumplit, hagymát tettünk bele. Laci mesterien tudja az ízeket beállítani, az arányokat eltalálni, van érzéke a főzéshez. Nagyon sokat tanult anyukájától. Amíg a leves főtt addig a régebben szerzett hifi-tornyot bütyköltük, kiszedtük belőle a villanymotorokat, ami őt nagyon lenyugtatja, és mindig van nála egy, amit mindig elővesz és megforgatja. És utána könnyebbnek érzi magát.
Megfőtt a leves a Laci „mester” jónak fogadta el. Én hittem neki és tényleg nagyon jól sikerült. De egy hiba volt, hogy a tésztáról elfeledkeztünk. Én akkor gyorsan lementem a boltba a kutyával és a kisközértben vettem tésztát. Így már minden készen állt az ünnepi ebédhez. Mindent úgy csináltunk, mint másoknál, a zöldséget kivettük egy tányérra, a pulykaszárnyakat elosztottuk, így mindenkinek jutott egy. Nagyon jól sikerült, én még másnap is ettem belőle, igaz hogy csak tésztával. Ebéd után is beszélgettünk, Kosza Piroska doktornőről, hogy mennyire kedves velünk és hogy milyen sok mindenben lehet rá számítani.
Az az igazság, hogy minket a klub tart életben, hogy ne vesszünk el a világ zűrzavarában. Szeretnék még ilyen főzést szervezést. Lacival, legközelebbre pörköltet beszéltünk meg, ha Isten is úgy akarja, megvalósul majd.

Epi
2012